FŐOLDAL - PÁLYÁZAT - HÍREK/ESEMÉNYEK - TORMAY CÉCILE KÖR - TORMAY ÉV PROGRAMJAI - AZ ÍRÓNŐRŐL - TORMAY CÉCILE MŰVEI - MEGVÁSÁROLHATÓ KIADVÁNYOK

ADORJÁN RITA
AKIT MA IS AGYONHALLGATNAK
Tormay Cécile (1875-1937)

Már nagyon vágytam egy igazi jó regényre, amikor lányom kezembe adta az Emberek a kövek között című könyvet. A könyv annyira fölkeltette az érdeklődésemet, hogy egyszerre két példányt is vettem, mert férjemmel versenyben olvastuk. Egyszer hajnali háromig. Ekkor, mint a villám, úgy csapott belém a felismerés, hogy erre a feladatra vártam évtizedeken át. Arra, hogy kiszabadítsam az ismeretlenség börtönéből hajdan méltán világhírű írónkat, aki prófétaként látta előre az ötvenes éveket és a mi jelenünket. Akit úgy hívtak: Tormay Cécile.
    Tavaly Tormay Cécile halálának 70. évfordulóját kellett volna megünnepelnie a magyar népnek, amelyért élt és meghalt. Nobel-díjra jelölték, és esélye volt rá, hogy megkapja. Ha rágalmazói nem kergetik a halálba. Ám azóta sincs nyugta, sírját áthelyezték, neve az urnafülkén nincs föltüntetve. Szobrát a háború után összetörték, a róla elnevezett utcában, egykori háza falán mást koszorúznak. 90 éve őrködnek írásai fölött az ön- és kijelölt cenzorok. De ki az a Tormay Cécile? Remekeit a mai napig hallgatás fedi.
    A külföldön is hírneves, kitűnő tollú Hankiss János, monográfiájának szerzője írja: „Tormay német, francia és nevezetes magyar ősök leszármazottja. Hogy csak néhányukat említsük: nagyapját, Tormay Károlyt Kossuth Lajos sajátkezű levéllel nevezi ki az egészségügyi osztály élére. Az édesapa, a sokoldalú Tormay Béla professzor, államtitkár, megszervezi az állattenyésztési szakot, az MTA tagja, tervei szerint épült a mai Állatorvosi Egyetem. Anyai ágon a Barkassyak kurucivadékok, földbirtokosok, Tüköry József Széchenyivel együtt írja alá a Lánchíd építését célzó javaslatot. A leghíresebb Tüköry elei közül Türr és Garibaldi vitéze.”

Az író

Cécile tizennégy évesen teszi le a képesítői vizsgát, öt nyelven tud folyékonyan, eredetiben olvassa a francia, olasz és német irodalom színe-javát, az írásban mesterének mégis Arany Jánost tartja. Minden érdekli, roppant nyitott és eszes, ontja meghökkentő novelláit. Nem kis szerepe van ebben annak a családi miliőnek, amely megismerteti őt a művészek világával. Az 1914-ig tartó időszakban hónapokat tölt Itáliában, s a leghíresebb francia és olasz irodalmi szalonok kedvencévé válik meglepő görög meséivel, elragadó előadói és írói stílusával. 1911-ben jelenik meg első regénye, az Emberek a kövek között, mely akkora siker, hogy rögtön hat nyelvre lefordítják. A régi ház című regényével nemzetközi hírnevet és az MTA Péczely-díját nyeri el.

A közéleti ember

Hankiss így ír róla: „Érzem a lélek biztos lebegését az élet fölött: a ma már tökéletes harmóniát az életpálya küzdelmessége és a remekművek örök nyugalma között. (...) S egész erővel felsejlik bennem a bizonyosság, hogy az ilyen emberfölötti harmóniáért a szíve vérével fizet az ember, s hogy az ilyen áldozatot a nemzet kicsinyei csak úgy érdemlik meg, ha megpróbálnak lángra gyúlni a nagyság szikratüzénél. Annyi melegre van szükségünk a szűk esztendők kietlenségében!”
    1914 és 1919 között vöröskeresztesként lát el rendszeresen szolgálatot. 1918-ban megalakítja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSz) a haza, a család, a vallás védelmére. A vörösök listáján az elsők közt szerepel, akit likvidálni kell. Mégsem tudja itt hagyni a hazáját.
    Bujkál.
    A MANSz a húszas-harmincas évek legnagyobb civil szervezetévé növi ki magát, egymilliónál több tagot és csaknem ötszáz vidéki központot számlál. Ott veszik föl a harcot, ahol a férfiak tehetetlenek: folytonos biztatást nyújtanak a szétszaggatott ország minden szegletében. A MANSz tartja az emberekben a lelket a vörös terror borzalmas hónapjaiban, majd a trianoni tragédia után. Sopronnak segít, hogy magyar maradhasson, vagy éppen az árvízkárosultaknak gyűjt. Megindítja a szövőszékeket, hogy a munkanélkülieket munkához juttassák, és békítő párbeszédet folytat mindenütt, ahol ellentéteket lát.
    Nem meglepő, hogy 1935-ben Tormayt hívják meg a Nemzetek Szövetsége Értelmi Együttmuködési Bizottsága élére! Ekkor már megnyert egy igen aljas rágalmazási pert, szívbeteg, mégis befolyásos külföldi politikusokat állít a magyar ügy mellé. Megegyezést hoz létre a cseh és román delegátussal tudományos témakörben, de hosszan sorolhatnánk diplomáciai sikereit, melyek kitűnő szónoki és társalgási képességeinek és emberségének köszönhetőek. Annyira, hogy a többszörös francia miniszterelnököt, Herriot-t is meggyőzi Trianon kérdésében.

A szerkesztő

Klebelsberg Kunó 1923-ban Tormay Cécile-t bízza meg a mára szintén kicenzúrázott, Nyugattal egyenrangú, ám keresztény szellemű Napkelet című folyóirat szerkesztésével, amelyben többek közt Áprily, Herczeg, Kodály, Reményik, Sík Sándor, Szekfű, Zilahy és Tamási publikál. Kétségtelen tény, hogy Tormay meghódította Európát, a legnagyobb francia és német kiadók versengtek írásai kizárólagos kiadásának jogáért! Anatole France óriási jövőt jósolt neki. Horthy többször kitüntette. És igazuk volt. Európa legnagyobb írói között a helye.
    Megdöbbentő, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban egyetlen Napkeletet nem tudtak a kezembe adni, miközben a Nyugatból még én is őrzök példányokat. Mikrofilmen lehet csak böngészni egy magas színvonalú, évtizedeken át megjelent folyóiratot! De megéri.

* * *

    Szerb Antal nemcsak az írót és a szerkesztőt, hanem az embert is dicséri: „Tormay Cécile művészete akkor érte el teljes magasságát, amikor távoli dolgokat rajzolt, skandinávos, távolságos, kék és jég-fehér, hó-piros színekben. Ezért mesébe vesző novellái a legbiztosabb értékek... Mint szerkesztő, sokoldalúan megértő volt; munkatársait hatalmas közéleti befolyásával is jótékonyan támogatta. (...) Magában álló, sokszor ijesztően érdekes és megrendítő könyv az Ősi küldött. Tormay Cécile mondataiban átalakul, párás és ködszínű lesz a masszívnak tudott magyar mult. (...) van benne valami, amit általában hiába keresünk történelmi regényeinkben: atmoszféra, titok (...) Nem egy bizonyos kor történelmi levegője van benne, hanem a Történelem levegője; az általános mult benne van, ... a nosztalgia benne van és a lélekben is nosztalgiát tud kelteni.”
    Tormay Cécile írónőt — ugyan önhibánkon kívül — alig ismerjük. Pedig egykori népszerűsége a külföldön publikált magyar írók közül csak a legnagyobbakhoz mérhető. És ha valaki azt hinné, Tormay talán már elavult, nagyot téved. Éppen ellenkezőleg! Hihetetlenül modern, és aktuálisabb, mint valaha... Prózája a költemény erejével hat — lírai, mégis erőteljes, energikus, sodró. Regényei újra megvásárolhatók, és (életrajzával, novelláival együtt) olvashatók a www.geocities.com/tormayc honlapon.
    Tormay Cécile könyveit a polcán, mondatait a lelkében kell őriznie mindenkinek, aki magyar...

(Képmás családmagazin, 2008. május)

[email protected]

FŐOLDAL - PÁLYÁZAT - HÍREK/ESEMÉNYEK - TORMAY CÉCILE KÖR - TORMAY ÉV PROGRAMJAI - AZ ÍRÓNŐRŐL - TORMAY CÉCILE MŰVEI - MEGVÁSÁROLHATÓ KIADVÁNYOK