A Tormay Cécile Kör a Nemzeti Értékvédő Egyesület segítségével — melyet szívből köszönünk — az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-nek 2012. május 23-án reggel:

    A Nemzeti Értékvédő Egyesület és a Tormay Cécile Kör felháborodásának ad hangot, és a tettesek szigorú megbüntetését követeli az irodalmi Nobel-díjra jelölt Tormay Cécile emléktáblájának meggyalázása miatt. A budapesti Kőfaragó utcai — civilek által adományozott — márványtábla megrongálása súlyos provokáció, melynek indítéka egyértelmű: a Bujdosó könyv olyan hiteles kordokumentum, melyet a kommunizmus szellemi örökösei nem bocsájtanak meg. Az általuk elhallgatásra ítélt, ám ma is modern, a legszínvonalasabb európai irodalmat képviselő Tormay ismét egyre népszerűbb. Az egyelőre büntetlen rágalomhadjárat és a festék azok érdeklődését is fölkelti, akik nem ismerik művészetét. A mátraházai Tormay-Napkelet konferencia résztvevői Szerb Antallal és Anatole France- szal együtt vallják, hogy Tormay Cécile helye az irodalom legnagyobbjai között van. Mint ismeretes: a 75 éve elhunyt írónő és folyóirata, a Klebelsberg Kuno által alapított Napkelet, mely jövőre lesz 90 éves, márciusban Magyar Örökség Díjat kapott.

TORMAY CÉCILE
(Budapest, 1875. okt. 8. - Mátraháza, 1937. ápr. 2.)

A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az „Ősi küldött”, amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű „Bujdosó Könyvében”. A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. „Napkelet” című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket. Szinte írói sikereit is feláldozta a szervező munkának nemzete és Európa közös nagy céljai érdekében. Ezt az érdemet méltányolta a nemzet, amikor őt küldte a Népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Tanácsába Genfbe. Sikere túlnőtt az ország határain, műveit angol, francia, német, olasz nyelvre is lefordították és a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban közölték. Halála évében akarta az Akadémia a Nobel-díjra ajánlani. Főbb művei: Apródszerelem (novellák, Bp., 1900) Apró bűnök (novellák, Bp., 1905) Emberek a kövek között (regény, Bp., 1911) A régi ház (regény, Bp., 1914) Viaszfigurák (novellák, Bp., 1918) Álmok (novellák, Bp., 1920) Bujdosó könyv (regény, I - II., Bp., 1921 - 22) Megállt az óra (novellák, Bp., 1924) Az ősi küldött (regény, I - III., Bp., 1933 - 37) Úti képek (Bp., 1935)

Köszönet: BETILTVA!, Gede Testvérek Bt., M. András
Ha valaki rendelkezik az írónővel kapcsolatos írásos vagy képi anyaggal, küldje el a tormayc@yahoo.com e-mail címre.

tormayc@yahoo.com